A minőségi értelemben vett családtervezés – veleszületett rendellenességek és a koraszülés megelőzése - Magyarországon több évtizedes múlttal rendelkezik, ebben túlzás nélkül a tudomány élvonalába tartozunk. A hazai szűrés és védőoltás rendszer mindenben támogatja azokat a párokat, akik a családtervezés útjára léptek.

A családtervezésen - köztük az orvosok is - még mindig a mennyiségi családtervezést értik, azaz elsősorban a nem kívánt terhességek kivédését. A gyermekszám szabályozása valóban kiemelt probléma a világ azon részein, ahol a népesség drámaian növekszik. Magyarországon azonban a népesség folyamatosan csökken. A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő teljes termékenységi mutató Magyarországon 1,3, míg latin-amerikai országokban ugyanez a szám 5 körül van. Általánosságban jellemző, hogy az európai és a hazai párok kevés, de „tökéletes” gyermeket szeretnének.

Szűrésekről

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) keretében működő Családtervezési Program három lépcsőből áll, mely konzultációból, laboratóriumi vizsgálatokból és pszichológiai tesztekből tevődik össze.

- Családtervezési alkalmassági vizsgálat

-  Felkészülés a fogamzásra

-  A koraterhesség fokozott védelme

A Családtervezési Program lényege, hogy a tervezett terhesség előtti 3. hónaptól a fogamzást követő 3. hónapig biztosít speciális figyelmet, vizsgálatokat, konzultációt, szükség esetén kezelést a leendő kismamáknak. A gondozás bázisát speciálisan képzett védőnők jelentik. A 12. terhességi hét után a páciens zárójelentéssel átkerül a terhes-gondozóba, ahol a további követése történik. Az alapellátáshoz speciális orvosi konzultációk (genetika, nőgyógyászat, andrológia) csatlakoznak, amelyet a leendő szülők szükség szerint vehetnek igénybe. Kiemelt figyelmet fordítunk az anyai betegségekre, hiszen ilyenkor az általános kockázaton túl specifikus kockázattal is számolni kell. Ezen belül is egyedi a pszichológiai és a pszichiátriai konzultáció, amelynek fő céljai a szülés utáni depresszió megelőzése.

Célunk, hogy kiszűrjük a veleszületett betegségeket, hiszen:

 1. Ezek a rendellenességek „defekt” állapotot eredményeznek, vagyis kezeléssel javíthatók, de teljességgel meg nem gyógyíthatók.

2. A veleszületett rendellenességek jelentik a legtöbb „értékes életév” elvesztését.

3. A rendellenességek kezelése igen magas költségigényű (nagy terhet jelentenek a család és az egészségügyi rendszer számára egyaránt), amely a megelőzésükre fordított költségeknek a sokszorosa.

4. Az iparosodott országokban a csecsemőhalálozás 20-25%-át a veleszületett rendellenességek okozzák, egyben a vezető halálokok közé tartoznak.

Esetükben a megelőzés az egyetlen optimális megoldás, s ennek a hatékonysága ma már nem kérdőjelezhető meg. A jelenlegi ismereteink szerint: a veleszületett rendellenességek egyharmada védhető ki a periconcepcionalis (fogamzást megelőző) gondozás során.

Együttműködésben az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel